A kutatócsoport két és fél éves munkájának eredményeként találták meg a legkorábbi, eredetiben fennmaradt magyar koronázási országzászlót, amelyet 1618-ban Pozsonyban, II. Ferdinánd szertartásán Esterházy Miklós emelt a magasba, továbbá a legkorábbi, 1647-ből származó horvát országzászlót. Emellett a szakemberek azonosították és a magyar állam anyagi támogatásával a Magyar Nemzeti Múzeum számára egy aukción megvásárolták az első budai királykoronázáson 1792-ben használt királyi udvarmesteri pálcát, továbbá rekonstruálták a feledésbe merült soproni koronázásokat, melyek 1622-ben, 1625-ben és 1681-ben voltak. Így most már Székesfehérvár, Pozsony és Buda mellett Sopront is joggal sorolhatjuk koronázóvárosaink sorába – mondta Pálffy Géza. Egy-egy magyar koronázó országgyűlésre Európa nagy részéből jöttek diplomaták, akik sokszor alapos feljegyzésekben tudósították saját udvarukat az itt tapasztaltakról. Ezeknek a követjelentéseknek a feltárása érdekében a kutatók Európa számos levéltárában jártak, így például Velencében, Rómában, Madridban, Bécsben, de kutattak Pozsonyban, Németországban, Franciaországban vagy éppen a burgenlandi Fraknón, az Esterházy-család kincstárában, Európa egyik legrégibb magánmúzeumában is.
A Szent Korona területe szűkebb értelemben a mindenkori tényleges államterület, tágabb értelemben viszont mindazon területeket jelenti, amiről a Szent Korona jogérvényesen nem mondott le, illetve amelyekre vonatkozóan fenntartotta jogát az általa elismert aktuális viszonyok megváltozása esetére. Ez az eszme kapcsolta az 1571 óta de facto önálló Erdélyt Magyarországhoz, egészen az első világháború végéig, de a Szent Korona területéhez tartoztak a hűbéres országok, valamint a török hódoltság ideje alatt az oszmán hódítók által megszállt területek is. Az országot megcsonkító trianoni diktátummal szemben a magyar békedelegáció számos egyéb érv mellett a Pragmatica sanctio oszthatatlansági elvét is felemlítette. Főnixmadárként kelt újjá hamvaiból A Szent Korona-tant először Werbőczy István ítélőmester II. Ulászló király (1456-1516) kérésére megírt latin nyelvű szokásjoggyűjteményében, a Hármaskönyvben (Tripartitum) kodifikálta. Ekkor még a jobbágyság nem tartozott a Szent Korona tagjai közé, csak a király, a nemesek, és a szabad polgárok.
A további egyeztetések után 1977-ben már a művelet lebonyolításának mikéntjéről tárgyaltak a két ország képviselői. A háború után, illetve 1956-ban külföldre menekült emigránsokat megosztotta az ügy, de az amerikai kormány sem akart a forradalmat leverő Kádárnak látványos gesztust tenni, ezért kompromisszumos megoldásként a koronát és a koronaékszereket hangsúlyozottan nem a magyar államnak, hanem a "magyar népnek" juttatták vissza, illetve kikötötték azt is, hogy nyilvánosan legyenek kiállítva. Az is feltétele volt az akkor már Jimmy Carter vezette amerikai adminisztrációnak, hogy a Kádár személyesen ne vegyen részt az ügyben, ezzel kisebb támadási felületet nyújtva a döntést támadó ellenzéknek és a magyar emigránsoknak. A koronázási jelvények végül 35 éve, 1978. január 6-án érkeztek meg Budapestre, ahol Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át őket ünnepélyes keretek között a magyar népnek. Az ünnepségen magyar részről többek közt Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, Lázár György miniszterelnök és helyettese, Aczél György képviselte a politikai elitet.
Debrecen - Idén 40 éve, hogy hazatértek Amerikából a magyar koronázási jelvények. A történelmi ereklyék tengerentúli "kalandjairól" Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense több évtizedes kutatómunka alapján írt könyvet. A kötet szerdán jelenik meg. A szovjet hadsereg elől menekülő nyilasok parancsára a II. világháború végén a koronaőrség 1945 márciusában német földre – a mai Ausztria területére – menekítette a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a kardot, a koronázási palástot és a Szent Jobbot. Utóbbi kivételével – amelyet Magyarország még abban az évben visszakapott – az ereklyék hamarosan amerikai kézbe kerültek. Így kezdődött a kegytárgyak 33 éven át tartó kényszerű "emigrációja", ami átmenetileg Fort Knox-ban, az állami pénzverde lerakatában ért véget. Magyarország több sikertelen próbálkozása után, az amerikai magyarok tiltakozása ellenére a Carter kormány 1978. január 6-án juttatta vissza a nemzeti kincseket jogos tulajdonosának. A nagyközönség először a Nemzeti Múzeumban kiállítva csodálhatta meg a kegytárgyakat, amelyek ma már a Parlamentben találtak végleges kiállítóhelyükre.
A kutatások új eredményei beemelhetik a köztudatba Sopron városát is a koronázóvárosok sorában. Ugyanis éppen Pálffy Géza derített fényt a korona eddig alig ismert soproni tartózkodásaira (a magyar történelem során négy alkalommal összesen mintegy két hónapig volt a városban az ereklye) és a köztudatból csaknem teljesen kiesett soproni királykoronázásokra (III. Ferdinánd, 1625 – bár csak apja halála után, 1637-ben lépett trónra) és királyné-koronázásokra (1622, 1681). Ennek köszönhetően a magyar nagyközönségnek – Székesfehérvár, Pozsony és Buda mellett – koronázóvárosaink sorában meg kell tanulnia Sopron nevét is. A "lendületes" koronakutatóknak köszönhető továbbá egy 1792-es koronázási ereklye megvásárlása. A közelmúltban a történelmi Pálffy család külföldön élő leszármazottai (a csoportot vezető fiatal történész nem közéjük tartozik) a bécsi Dorotheum árverezőháznál értékesítették ősüknek, Pálffy Károly Jeromos udvarmesternek az első budai királykoronázáson, I. Ferenc 1792. június 6-án tartott ceremóniáján használt udvarmesteri pálcáját.
Kovács Éva: A magyar koronázási jelvények (Corvina Kiadó, 1980) - Grafikus Kiadó: Corvina Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1980 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 97 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 22 cm ISBN: 963-13-0758-1 Megjegyzés: Színes fotókkal illusztrálva. Eredeti védődobozban. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom A koronázási jelvények története - Lovag Zsuzsa 7 A koronázási jelvények - Kovács Éva 17 A korona - Kovács Éva 18 A koronázási palást. István király és Gizella királyné miseruhája - Kovács Éva 58 A zárt korona és a koronázási palást - Kovács Éva 78 A jogar - Lovag Zsuzsa 82 Az országalma - Lovag Zsuzsa 94 A kard - Lovag Zsuzsa 95 A koronázási jelvényekkel foglalkozó irodalom jegyzéke 97 Állapotfotók A védőborító kissé szakadt. Védődoboz nélkül. Állapotfotók Könyvtári könyv volt. Állapotfotók A védőborító enyhén kopott. Védődoboz nélküli példány.
A koronázási ékszerek hazaérkezése Amerikából A Szent Korona több, mint három évtized után, 1978. január 5-én este érkezett haza Magyarországra az American Airlines járatának fedélzetén. Másnap, január 6-án Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ünnepélyesen átadta a Szent Koronát és a koronázási jelképeket az Országházban a magyar nép meghívott képviselőinek. Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galéria munkatársa és Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Szent Koronával (MTI-fotó: Vigovszki Ferenc) Az eseményen jelen volt a hazai kulturális élet számos ismert személyisége, az államvezetés részéről azonban hiányzott Kádár János, aki a visszaemlékezések és a korabeli diplomáciai feljegyzések szerint az amerikaiak kifejezett kérésére maradt távol a ceremóniától. Ez fontos volt Washingtonnak, hiszen nem akartak gesztust gyakorolni egy kommunista vezetőnek. Apró Antal (j), az Országgyűlés elnöke a Szent Korona és a koronázási ékszerek ünnepélyes átadásán, a Parlament kupolacsarnokában (MTI-fotó: Soós Lajos) A koronázási jelvények átvételéről szóló hivatalos elismervényt Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke írta alá.
Ezt viselték koronázáskor az Árpád-ház szentté avatott királyai, és természetesen minden más nagy magyar király is. A koronát először IV. Béla egyik 1254-es oklevelében olvashatjuk szentnek nevezve, 1292-ben III. András király pedig "István szent koronájaként" említi meg ugyancsak egy oklevelében. Az, hogy István a pápától kérte és kapta a koronát, nagyon fontos külpolitikai lépés volt, mert ezzel a pápa elismerte a független és keresztény magyar királyságot. Ha a bevett szokás szerint a német-római császár adta volna Istvánnak a koronát (II. Konrád volt ekkor a császár), akkor Magyarország automatikusan az ő hűbéresévé válik. A Szent Korona mint a magyar államiság jelképe tehát az ország (regnum), és nem az uralkodó (rex) szimbóluma, és nem is a király, hanem az ország koronája. A vérszerződés volt a Szent Korona-tan előfutára A Szent Korona-tan a magyar történeti alkotmány alapelveinek összessége. A tan az Anjou-kortól egészen a második világháborúig a magyar alkotmányjog alapjának számított, olyannyira, hogy - ironikus módon - egyes rendelkezései még a Rákosi-féle kommunista diktatúra idején, 1951-ben is érvényben voltak.
Sitemap | ugame369.com, 2024